Kedves mindenki aki még erre lézeng.
Sajnos freebloggal gondjaim voltak... nem tudtam szerkeszteni és amúgy is aktuális volt egy új blog nyitása a munkáimról.
Akit érdekel kis családunk további sorsa kérem látogasson el
http://krumplinyomda.blogspot.com/
Áron köszöni a köszöntőket, szülinapi beszámoló is a krumplinyomdán.
Most látom, hogy megjavult a szerkesztő panel egy fél év után ! Nohát! :)
ennek örömére íme egy kép Áron szülinapi csigatortájáról:
http://krumplinyomda.blogspot.com/
Most hívott a bank... egymillió kétszázezerrel nőtt a tőketartozásunk. Hatmiliót vettünk fel, eddig egymilliót fizettünk vissza és a tartozásunk jelenleg hétmillió kétszázezer. Eddig több mint kétmillió forintot vesztettünk... Havi törlesztőnk ötvenezer felett van, eddig harminc hét ezer volt... Így állunk... :(
Nagyjából összeraktuk a holmit amíg Ádámék Füreden festettek.
Elég romos a helyzet... a lakás csak félig kifestve, csöpög a csap, a konyha kész lepratelep... a hűtőn és a mikrón vastagon áll a kosz, a sütő bekötést csak véséssel lehetne megoldani ami vagy 25 ezer és nekünk kellene állni. Most palackos megoldás van, ami a szoba közepén áll.
egy kicsit szorongok....
Tegnapra anyós szervezett nekünk egy színházat!
Hát zseniális volt... kár hogy alig láttunk a takonytól! Mindenkinek nagyon ajánlom a vidám színpadon.
Ájlávjú című előadást
Mi szerintem a legjobb szereposztást fogtuk ki:
Balogh Anna
Simon Kornél
Harangi Mária rendezte, anyukám barátnőjének (aki szintén Mária) a lánya. Nekem csak ő volt mindig a másik kismarcsi.
Egyszóval szerintem nagyon jó... ajánlom mindenkinek aki jól akar szórakozni!
Süsü a József Attilában is Harangi Mária rendezés.
Teljes kimerültség..betegség...
Próbáltunk a héten pakolni ha épp nem a Budai Gyerekkórházban voltunk, ugyanis elég erős vírus ledöntött minket a lábunkról. Hétfő ügyelet Áronnal mert fuldokolva ébredt éjjel. Másnap mindkét gyerkőcnek tüdő röntgen. Hála Istennek nem tüdőgyulladás csak bronhitisz, de rettenetesen köhögnek. Harmadnap Andor vesedolgairól konzultáció Visy doktornővel. Nem lettek valami jók a leletek így megint pisivadászat a program. Reméljük csak valami gubanc volt és nem Andorral van komolyabb baj. Nekem homloküreg gulladásom van, Ádám is félárbócos és így próbáljuk pakolni a cuccainkat a szombati költözéshez. Közben meg aggódok Áronomért mert napról napra fogy... :(
Rettenetes ez a költözködés... dobozhegyek tetején élni, vegyíteni a ruhákat az edényekkel... no majd a kipakolás lesz még szép menet. Főleg, hogy akkor még ennyi segítség se lesz. Most is alig van egy-két barát aki tud jönni cipekedni, Füreden meg már csak Ádám lesz Andrissal.
Remélem manókat nem viseli majd meg nagyon a dolog.
Közben el-elkap a pánik, sajnálom gyönyörű kis lakásunkat, amiből egy elég lepattantba cuccolunk át. Ráadásul a bérlőkkel sincs szerencsénk. Első emberünk már épp jött volna szerződést írni amikor felajánlottak neki egy ingyen lakást megörzés céljából. No ezzel nem tudtunk versenyezni, Kettes számú bérlővel is megeggyeztünk a szerződéskötés időpontjában azóta nem tudjuk elérni telefonon. Mások pedig vagy el se jönnek a megbeszélt időpontra vagy előtte mégis lemondják mert találtak valamit.
Kicsit meg vagyunk rémülve, de bizakodunk.
Holnap indul a menet!
Bp III. ker.-ben, a Flóriánhoz közel
bútorozatlan,(igény szerint esetleg szerényen bútorozottan) 58 nm
igényesen felújított lakás hosszú távra kiadó.
Fűtés gázzal, héra cserépkályha (a legolcsóbb fűtési mód).
Fürdőben padlófűtés, bidé szolgálja a kényelmet, a szobákban parketta burkolat.
A konyha igényesen és praktikusan berendezett. Hűtő, mikró, sütő.
Csendes, hegyekre panorámás, III.
emeleti, tégla lakás jó közlekedéssel (1-es villamos, 86-os, 60-as, régi 6-os busz, hév)
75000 + rezsi
már csak 70000
...az első fogacskát másnap egy újabb meglepetés követte, Andorunk felállt! :)
ujjé felálltam!!!
Azért még az egyszem fogunkkal kapaszkodunk! :)
Andorunknak eseménydúsan alakulnak napjai.
Nyolchónaposan megtanult mászni, és az éjjel kibújt az első fogacska. Nem is aludtunk valami sokat. Fél négy felé kezdett hatni a nurofen meg a ringatás. Tündérbogyó megszenvedte ezt az örömhírt. Áronom emlékeim szerint könyebben viselte, de lehet, hogy az idő az ami mindent megszépít.
A szilvesztert Mátraalján faluszélén töltöttük sógoréknál.
Aránylag jól telt... volt egy kis hányogatás, taknyolás, fülgyulladás és lábégés, de már lábadozunk. Reméljük vendéglátóink is lassan kiheverik látogatásunkat! :) ;)
Egyenlőre nemtudtunk még hazamenni, anyumnál tengetjük napjainkat ugyanis a lakás pár nap alatt teljesen lehült. Apa lázasan (szó szerint) bevette a várat és igyekszik felolvasztani, hogy kis családja nemsokára újra birtokba vehesse.
Bízd Újra Életed Krisztusra
2009
szilveszter
Ábel keresztbegyerek
Áron templomot épít
íme a mi szentesténk
megjött az angyal...
A családfő felolvassa Jézus születésének történetét.
Legények
ajándék bontás
...és tényleg vonatot hozott az angyal...
Andor egy autószállító kamiont kapott fából. Áronnal még kaptak egy fa csigát is (olyan cukin vonaglik ha húzzuk) Áron ugyanis épp a csigamániás korszakát éli. Annyira, hogy már én is csigavadászattal álmodok... :)
Áron előző este anyunál aludt, így nyugodtan tudtunk díszíteni, főzni... ő már kevésbé!
Együtt mentünk el érte így egyszerre fedeztük fel a fát a szobában. Nagy sikere volt. Körbetáncolta, hogy nálunk is van karácsonyi ünnepély...
Sorra fedezte fel a díszeket, nagy örömujjongással kísérve.
Másnap kezdtük a vándorlást...
apósomnál
anyunál
Anyutól duplot kaptak Andor egy nagyon jópofa kreatív állatépítőt. Szerintem nagyon jó mert roppant jópofa állatfejű építményeket lehet velük összehozni.
Áron szerelős duplot kapott egy csomó autóval. Nagyon tetszett neki, a darus autó ugyanis nagy szintén nagy kedvenc.
anyósomnál, Marci és Ábel unokatesókkal
Ma végre nyugi van.
A következő karácsonyokat szeretném kevésbé vándorlósra venni.
Most is volt róla szó, hogy hozzánk jöjjenek EGYSZERRE Ádám szülei, de berezeltem, hogy ennyi embert vendégül lássak, még székem sincs elég. Utólag látom, hogy nem lett volna gond. Annyi tejszínes harcsát sütöttem, hogy egy hadseregnek is elég lett volna, ráadásul apa akkora fát tett, hogy a kis asztalra sem lett szükség így még asztalhoz is lehetett volna ülni.
Az angyal hatalmas fát hozott, padlótól plafonig ér (és csak kétezer pénz volt).
Rengeteg ajándék volt, egy kicsit túl sok is... szeretném ezentúl máshogy csinálni. Olvastam egy ötletet ami nagyon tetszik, ha nagyobbak lesznek a gyerekek bevezetjük. Mindenki november elején kihúzza egy rokon nevét (lehet szűk vagy nagyobb családban is) lehetőleg gyerek felnőttét felnőtt gyerek nevét, és sajátkezűleg vagy minimális költségből személyes ajándékon töri a fejét amit szenteste ad át.
Áron ajándékai.
Fontosnak tartom, hogy ő is megtanulja ajándékozni jó, ezért megpróbáltunk együtt bütykölni. Olyan boldogan adta oda.
süti mamának
rajzok cím szerint:
1. az angyal ajándékot hoz apának
2. kígyócomb mamának
csak kreatívan... szerelős duploval alkottuk
Áldott Karácsonyt!
Fényességes Angyal is
Az égbolt elsötétedett.
S akár a végitélet
zord fellege tört volna ránk,
a föld is oly sötét lett.
Gyermekszívünk is oly nehéz!
A házak és a kertek,
az egész törékeny világ
éreztük velük reszket.
Aztán a roppant csöndön át
puhán és észrevétlen,
a hangtalan meginduló
és puha hóesésben,
akár a fényes pelyhek is
vigyázva földet értek,
a fényességes angyal is,
ő is a földre lépett.
Pilinszky János 1960 december 25.
Tudjuk
a Karácsony a szeretet ünnepe. Az ajándékozás gesztusának is ez az
értelme: önmagunkat, önmagunknak egy "részét" ajándékozzuk, adjuk oda
másoknak. De ez a jelképes gesztus akkor valódi, ha nem marad puszta
jelkép. Azaz ha minél teljesebb az odaadásunk, s ha teljes emberségünk,
minden képességünk tudatosan vesz részt benne. Csak így kerülhetjük el
a csodálatos harmonikus ünnep nemegyszer zavaró kísérőit, azt, hogy a
három nap pillanatra se váljék terhesé vagy akár unalmassá. Mert a
szórakozás természete, hogy kiapad, egyedül a szeretet találékonysága
kifogyhatatlan.
Pilinszky János 1963. december 22.
Karácsonyi sürgés-forgás Lipovszkyéknál.
Egyre több dísz bukkan fel kis lakásunk különböző pontjain a gyerekek nagy örömére.
Már nagyon várjuk a karácsonyi angyalt. Mi szülők jobban mint a csöppek. Ez lesz az első Karácsony amit Áronom már úgy igazán értékelni fog, amire már ő is vár. Sokat nézegetünk karácsonyi mesekönyveket, énekelünk imázunk... és számoljuk vissza a napokat.
Áron nagyon belemerült a festésbe. Öröm volt nézni.
Nemrég értünk haza, Áront mamánál hagytuk Andorral nyakunkba, illetve kerekek közé vettük a várost. Beszereztünk egy-két dolgot, sikerült egy kisebb vagyont otthagyni a fotólaborban... de azért még maradt tenni és költenivaló a következő pár napra is.
A vágyva vágyott és kedves nagymamitól karácsonyra kapott matracot elhoztuk, igaz egyenlőre még csak a nagypapánál pihen. Helyet kellene neki valahogy szorítani a lakásban. Andorom ketrece nagy helyet foglal, de a hideg padlón nem merem elengedni garázdálkodni.
Holnapi nagy feladat nagymamának valahonnan beszerezni egy halpucoló deszkát de fogalmam sincs hogy hol keressem. :(
Idén meglátogattuk a Mikulást a Pozsony Pagonyban.
Áronom volt az egyetlen aki sikítva menekült.
Jobban örült az éjszaka settenkedő csendben ajándékozó fajtának.
Mennyi
Leesett az első hó!
Áron nagyon élvezte fetrengett a latyakban és ette a szutykos havat. Belátom nem volt a legjobb választás a világoskék kabát, de anno ez volt akciós. Ma próbáltunk beszerezni egy hótaposót is, ugyanis Áronom félperc alatt teljesen átáztatta a cipőjét.. sajnos nem jártunk túl nagy sikerrel... úgylátszik minden szülő későn kapott észbe és lerabolták az üzletek polcait.
Viszont sikerült végre matracot vennünk... remélem beválik. Végül két 90x200-as mellett döntöttünk a könyebb kezelhetőség, szállítás miatt. ...és így később akár a gyerekek is megörökölhetik... csak legyen kényelmes.... néha rettenetesen tud fájni a hátam... úgy ébredek mint akit szeneslapáttal agyonvertek.
Hétvégén lelkigyakorlaton voltunk Leányfalun. Jó volt egy kicsit rég nem látott családokkal együtt lenni, beszélgetni. Az elmélyülésre nem sok alkalom van két gyerek mellett. El is gondolkodtam, hogy így van-e értelme, nem lenne-e jobb ha a fiatal kisgyerekes családoknak külön szerveznénk ilyen hétvégéket ahol az ő ritmusukhoz próbálnák igazítani az időbeosztást. Jól éreztük magunkat egy-két apróságot leszámítva... Andoromnak fütyigondjai akadtak, Áronom pedig felrepesztette az állát így adtunk munkát a közösség orvos tagjának is. Az elköteleződés kérdésén még mindig őröljük magunkat... nem találjuk, hogy mi is lenne a helyes döntés. Szeretünk a közösséghez tartozni de bizonyos elvárásoknak nem tudunk megfelelni. no mindegy majd kialakul...
még belefér a hordozóba
Pár napig még itt alszunk anyuéknál, addig Ádám próbálja felfűteni a lakást, de nagyon átfagytak a falak. Alattunk lévő néni ritkán van otthon, jobb oldalt nincs szomszéd, tulajdonképpen csak az egyik oldalról van egy kis fűtésrásegítés, ami nem valami sok. Pár napi távollét után nem merünk otthon aludni. Pedig már jó lenne otthon lenni, annyi tervem van Áronnal, eggyütt készülünk a Karácsonyra, szeretnék vele nagyon sokat foglalkozni. Lemondtam a Karácsonyi vásárt is, hogy többet lehessek velük és, hogy ne legyen olyan stresszes ez az advent. Egyre inkább érzem, hogy Áronnak a minőségi idő az elsődleges szeretetnyelve (most olvasom a gyerekek öt szeretetnyelve című könyvet). Szüksége van arra, hogy sok időt töltsünk együtt... talán a hosszas csecsemőkori szopizásai (ami egyértelműen túlmutatott a táplálékszerzésen és két éves kora utánig kitolódott), az éjszakai felkelések is ezt jelezték előre. Ma úgyvolt, hogy csak Andort visszük magunkkal vásárolni, hogy egyszerűbb legyen, de láttam rajta, hogy nehezen viselte, kezdett ütögetni, beborulni... így elvittük magunkkal. Olyan szeretnivaló kis emberke. Olyan okos.
Andor meg egyre szebb, kedvesebb, mosolygósabb. Ma félig felült. Lassan át kellene vinni a járókát.
Ha jól emlékszem már írtam, hogy egy elég nagy összegű illetéket kell befizetnünk sürgősen....
Ma felhívott egy kedves női hang, hogy ő egy angyal a jó Isten küldötte
és egy csomagot szeretne nekünk átadni... egy pillanatra megörültem,
hogy a postán elkallódni látszó csomagunk, de hamar rájöttem, hogy azt
nem így szokás kézbesíteni.
Nem talált bennünket otthon kérdezte mikor tudnánk találkozni. Mondtam neki, hogy onnan nem messze vagyunk anyuméknál... közben próbáltam rájönni, hogy ki lehet és vajon mi az a csomag. Már rengeteg verziót lefuttattam az agyamban de nem jött megoldás, gondoltam nem baj nemsokára meglátom, ugyanis azt mondta, hogy akkor odahozza. Azt hittem ismerős lesz mert a nevemen szólított, de egy kedves idegen göndör hajú lány állt az ajtóban. Átnyújtott egy borítékot amin ez az ige állt:
Ámen
Azt hittem, hogy ilyen esetben nem akarnám tudni ki ajándékoz meg... de valahogy annyira bennem feszül a viszont adás vágya, hogy elbizonytalanodtam.
De mégis tudom az ajándék ingyenes, önmagáért létezik, nem vár viszonzást és nem lehet kiérdemelni....
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz valamit a viszonzás lehetősége nélkül elfogadni.
Pedig ettől ajándék az ajándék.
Tobzódtunk kiállításmegnyitókban...
hogy a kedvenceknél maradjunk...
Szalai László és lánya Szilvi kiállításmegnyitója
Szalai Lászlót mesteremnek tekintem, akitől sokat tanultam szakmai téren és emberségben egyaránt.
Kiváló művész, csodálatos ember, hat gyermek édesapja.
...és íme a választott:
Andor Katával
A kiállítás November 25-ig tekinthető meg a Symbol étteremben minden nap 12 és 19 óra között.
Bp Bécsi út 56. Most olvasom a naplóban, hogy csak péntek délutántól lesz látható!
Ja és beszéltem Mikivel (Váli) ő nyerte a Braille bélyeg pályázatot, így megbocsátottam a Postának! :) :) :)
Szép lesz!
A bal oldali listából egy időintervallum kiválasztásával megtekintheted az ahhoz tartozó bejegyzéseket.
